A merénylet elkövetésével a tunéziai születésű, 24 éves Anis Amrit gyanúsítják, aki a körözés szerint 178 centiméter magas, nagyjából 75 kilogramm súlyú, a haja fekete, a szembe barna.

"Vigyázat: erőszakot alkalmazhat, és fegyver lehet nála!" - áll a felhívásban, amely szerint egy ingyenesen hívható telefonszámon és e-mailen is várják az értesüléseket.

A gyanúsított ellen kedden éjfélkor nem nyilvános körözést adtak ki, a schengeni övezet egészére. A rendőrségi gyakorlat szerint a nyilvánossághoz akkor fordulnak, amikor az összes többi lehetőséget kimerítették, a lépés így arra utal, hogy nincs forró nyom az ügyben. Német sajtóértesülések szerint már a tunéziai hatóságok is bekapcsolódtak a nyomozásba, kikérdezték a keresett férfi rokonait.

Anis Amri a hivatalos adatok szerint tavaly nyáron érkezett Németországba menedékkérőként. A biztonsági szervek az év elején figyeltek fel a több személyazonosságot használó férfira, a súlyos, erőszakos bűncselekmény elkövetésére hajlamos, közveszélyes személyek közé, illetve a radikális iszlamista szubkultúra tagjai közé sorolták. A tartományi és szövetségi hatóságok közös terrorelhárító központja (GTAZ) is foglalkozott vele, legutóbb novemberben, és a szövetségi legfőbb ügyészség eljárást indított ellene súlyos, állam elleni bűncselekmény előkészítésének gyanújával.

Menedékjogi kérelmét júniusban elutasították, és azért nem tudták hazatoloncolni, mert nem voltak papírjai, a tunéziai hatóságok pedig sokáig vitatták, hogy az észak-afrikai ország állampolgára, és nem akarták pótolni az iratokat. Új útlevele már csak a berlini merénylet után, szerdán érkezett meg a német hatóságokhoz.

Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, az egyik leghíresebb karácsonyi piacon egy kamion belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, csaknem félszázan megsebesültek. A halálos áldozatokról egyelőre annyit tudni, hogy hatan német állampolgárok. A sebesültek közül tizenketten továbbra is súlyos állapotban vannak.

Anis Amrit azért gyanúsítják, mert a kamion vezetőfülkéjéből előkerült a tárcája, benne egy, a nevére szóló igazolvánnyal, amely az úgynevezett befogadotti státusát igazolja. Ilyen jogállásba azok az elutasított menedékkérők kerülnek, akiknek valamilyen okból nem kell távozniuk az országból, például azért, mert nincsenek papírjaik.

A szövetségi parlament (Bundestag) belügyi bizottságának rendkívüli ülése után Frank Tempel, az ellenzéki Baloldal szakpolitikusa - korábbi rendőr - rendkívül szokatlannak nevezte, hogy egy terrorista a merénylet helyszínén hagyja igazolványát, ezért "egészséges kételkedéssel" kell viszonyulni a fejleményhez, mert meglehet, hogy csak azért került a kamionba a tárca, hogy félrevezessék a hatóságokat.

Viszont az ilyen feltételezések ellen szól a Bild című lap értesülése, miszerint a merénylő a vezetőfülkében dulakodott a kamion lengyel sofőrjével, aki igyekezett megakadályozni a tömeges gázolást. A Bild szerint a merénylő sebesülten menekült el a helyszínről.

Az ügy felerősítette a menekültügy körüli politikai vitát, bár a Bundestag pártjait tekintve új elem nem jelent meg a diskurzusban. A kormányzó bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ugyan a bevándorlási- és biztonságpolitika teljes felülvizsgálatát sürgeti, de csak már ismert követeléseket fogalmazott meg. A párt vezető belügyi szakpolitikusa, Stephan Mayer által bemutatott csomagban szerepel, hogy a biztonságos származási országok közé kell sorolni Tunéziát a Maghreb-térség többi országával együtt, bővíteni kell a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségét és be kell vezetni a "másodosztályú", korlátozott jogokkal járó befogadotti státust, amelyet a papírokkal nem rendelkező és a hatóságokkal a személyazonosságuk megállapításában nem együttműködő elutasított menedékkérőknek kell megadni.

A testvérpárt Kereszténydemokrata Unióban (CDU) vegyesen fogadták a felvetéseket. Többen üdvözölték a CSU-s javaslatokat, de a párt egyik alelnöke, Thomas Strobl úgy vélte, "nagyon nem okos" lépés az ügy feltárása előtt napirendre venni azt a kérdést, hogy milyen politikai, szabályozási tanulságokat kell levonni.

A Bundestag ellenzéki pártjai óvtak attól, hogy bárki is pártpolitikai haszonszerzése használja fel a tragédiát. A Zöldek részéről hangsúlyozták: a menedékkérők befogadásától messzemenően elzárkózó Franciaországban történt terrorcselekmények cáfolják azt a tételt, hogy bevándorlás nélkül nincs terror.

A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) rögtön a merénylet után összefüggésbe hozta az esetet a kormány menekültpolitikájával, a párt szerint a Bretischeid téren történt merénylet áldozatai a CDU-elnök kormányfő, "Angela Merkel halottai". Szerda este az AfD több vezetőjének részvételével demonstrációt tartottak a kancellári hivatal előtt, a transzparenseken egyebek között Angela Merkel távozását követelték.

Szerdán megkezdték a romok eltakarítását a Breitscheid téri karácsonyi vásáron, amelyet a tervek szerint csütörtökön már megnyitnak. A többi berlini karácsonyi vásárt már szerdán megnyitották, a biztonsági intézkedéseket mindenütt megerősítették.