Hírek
2016. Április 06. 13:40, szerda |
Belföld
Forrás: mti
Magyarország kifizette az IMF-EU hitel utolsó részletét
Magyarország visszafizette a 2008-ban felvett IMF-EU hitel utolsó részletét - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus közölte: a magyar állam már egy hete kifizette az utolsó, 1,5 milliárd eurós részletet, amelyet az EU pénzügyileg most írt jóvá.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az 1,5 milliárd eurós utolsó részlet kifizetésével Magyarország törlesztette a teljes, 14,3 milliárd eurós IMF-EU hitelcsomagot.
Varga Mihály hangsúlyozta, a 2008-as IMF-EU hitelcsomag felvételéhez a megelőző évek hibás gazdaságpolitikai döntései vezettek. Miközben ezekben az években a többi kelet-közép-európai ország évi 6-8, sőt 10 százalékos gazdasági növekedést ért el, Magyarország csőd közeli állapotba került. A magyar gazdaság megítélését, az ország 2008-as helyzetét jól tükrözi, hogy 2008 őszén másfél hónap alatt mintegy 1000 milliárd forint állampapírt adtak el a befektetők.
A miniszter elmondta: 2002-ben a kormányváltás idején az államadósság GDP-hez mért aránya 53 százalék volt, 2010-ben ez az arány már 85 százalékot mutatott.
Varga Mihály kiemelte: az elmúlt évek gazdaságpolitikája azonban fordulatot hozott: 2013-ban a gazdaságban növekedési fordulat következett be, és 2010-től az államháztartásban is kedvező változások történtek, ennek következtében 2013 nyarán az ország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. A nemzetgazdasági miniszter felidézte, hogy az ország 2013 augusztusában a hitelcsomag IMF-hitelének részét teljes egészében kifizette.
A miniszter kiemelte: 2011-ben az államadósság szerkezete nagyon kedvezőtlen volt, az államadósság 70 százalékban külföldiek kezében volt, a devizaadósság aránya 50 százalékot tett ki. Ezzel szemben mára a devizaadósság aránya 35 százalékra csökkent, a hazai finanszírozás jelentősen javult, a magyar lakossági megtakarítások 50 százaléka állampapírban testesül meg.
A nemzetgazdasági miniszter arról is szólt, hogy az ország CDS-felárai is jelentősen mérséklődtek, a válság idején még 600-700 bázispontot mutatott a magyar papírok CDS-felára, ma 100-150 bázispontos CDS felára van a magyar állampapíroknak. A tavalyi tervezett államháztartási hiány a GDP arányában 2,4 százalék volt, míg a tényleges elmúlt évi deficit csak 1,9 százalékot ért el.
Varga Mihály kérdésre elmondta: bízik benne, hogy javítja Magyarország hitelminősítői megítélését az IMF-EU hitel utolsó részletének kifizetése. A miniszter megjegyezte: kedvező lenne, ha Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója - Ciprushoz hasonlóan - gratulálna Magyarországnak is a hitelprogram lezárásához. Kiemelte: a piaci szereplők már jobban ítélik meg Magyarországot, az ország gazdasági teljesítményét, mint a nagy nemzetközi hitelminősítők.
Az Eximbankot érintő kérdésre azt mondta, hogy a magyar kormány szakmai vitában áll az Eximbank kihelyezései miatt az Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával, és kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját. "Ha a szakmai vita kedvezőtlenül végződik számunkra, akkor bírósághoz fordulunk" - mondta. Megjegyezte, "kicsit célzottnak tartjuk az Eurostat felvetését", az elmúlt években ugyanis ezt a problémát nem jelezte az uniós intézmény. Varga Mihály kiemelte: az Eximbank kihelyezései olyan vállalkozói hitelek, amelyek megtérülnek.
2008. november elején a nemzetközi pénzügyi válságban az ország fizetőképességét veszélyeztető spekulációs nyomás alá került a forint, a magyar kormány pedig segítségért fordult az IMF-hez és az EU-hoz. Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kapott, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, hogy
kezelni tudja a pénzügyi válság következményeit. Az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dollár segítséget volt kész nyújtani. A magyar kormány csak részben használta fel a teljes keretet, a világbanki részt egyáltalán nem vette igénybe. Az utolsó részleteket az IMF-től és az EU-tól 2009 nyarán hívta le Magyarország.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2013. augusztus 12-én utalta át az IMF-hitel még fennmaradt részét. A 2,15 milliárd euró (1,9 milliárd SDR) értékű tartozást 3 devizanemben, dollárban, euróban és angol fontban fizette ki a magyar állam.
A Magyar Nemzeti Bank pedig 2013. augusztus 6-án fizette vissza teljes egészében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló hitelét, amely 632,25 millió SDR-t, mintegy 721 millió eurót (akkori árfolyamon 216 milliárd forintot) tett ki. A hitelt 2009. június 25-én vette fel az MNB a devizatartalék növelése céljából 1264,5 millió SDR (mintegy 1443 millió euró) értékben.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen