Arra keresték a választ, mennyire tekinthető rendkívülinek az elmúlt telek "hóínsége", vagyis hogy a kevés hó miként viszonyul az előző évtizedekben mértekhez. Megjegyezték: bár adott tél hóviszonyaiban az országon belül lehetnek jelentősebb különbségek, évtizedes skálán tekintve a trendek, tendenciák hasonlóak, a most közölt tanulmányban pedig a budapesti hóviszonyok alakulását tekintették át.

Az elemzéshez Budapest-Pestszentlőrinc meteorológiai állomás adatait vették alapul, mert az jól reprezentálja a város síkvidéki területeinek hóviszonyait. A pestszentlőrinci állomáson 1953 óta, tehát 72 éve végeznek napi rendszerességű hóvastagságmérést.

A hótakarós napok száma - azon napok száma, amelyeken a reggel 7 órás méréskor összefüggő, legalább 1 centiméteres hótakaró borította a talajt - évtizedes átlagban 30 nap körül alakult. Az 1960-as évek havasabbak voltak, majd a rá következő évtized hóban szegényebb. Aztán az időszak végén drasztikus csökkenés látható: már a 2010-es évtized is a legkevesebb hótakarós napot hozta el a mérési adatsor teljes évtizedei közül, de az utóbbi négy év átlagosan 5 hótakarós napja kirívóan alacsony érték - írták.

Vizsgálták a 10 centimétert elérő napi hótakaró-növekedések telenkénti számát is, azaz amikor két egymást követő reggel 7 órás mérései között 10 centimétert elérő növekedés mutatkozik, mert ez a komolyabb megmaradó hóréteget eredményező havazásokat jelzi. Az utolsó tizenkét télen nem volt ilyen havazás, míg előtte hároméves szünet is csak kétszer fordult elő, ez rendkívülinek mondható - emelték ki.

Az elemzés szerint 15 éve nem gyűlt össze 20 centimétert elérő hóréteg a pestszentlőrinci állomáson, és ez már kétszer olyan hosszú időszak, mint ami ezt megelőzően a mérési adatsorban előfordult. Drasztikus visszaesést találtak a január utolsó három hetében mért átlagos hóvastagságban is.

A mérések tanúsága szerint immár több mint egy évtizede "hóínség" jellemzi Budapest éghajlatát, ami rendkívüli. A hóhiány elsődleges oka a telek enyhesége, az utóbbi tizenkét tél átlaghőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál, köztük mindössze egy tél volt az átlagosnál hidegebb - írták. Hozzátették: az utolsó tizenkét tél csapadékmennyisége összességében az átlag körül alakult.

Megállapítható az is, hogy az utolsó három és fél évtizedben a január havassága drasztikusan visszaesett a megelőző hasonló hosszúságú időszakhoz képest.

Megjegyezték: természetesen az éghajlatváltozás mellett is lehetnek még a jövőben akár kifejezetten havas telek is, még ha ritkábban is, mint korábban.